Idestova két éve annak, hogy Leczki Sarolta Mentőkutya VB-én elért első helyéről hírt adhattunk a Kutya Szövetség hasábjain.

Mostani társalgásunk apropója ezúttal azonban a berger de beauce, azaz beauceron, mely fajtának Saci hosszú évek óta szerelmese és Garde de la Vie Kennel néven tenyésztője is egyben.

Akik ismernek, tudják rólad, hogy rengeteg gyakorlati tapasztalattal rendelkezel a kutyakiképzés számos területén. Ennek kapcsán nagyon sokféle fajtát ismersz első kézből, sok fajtával dolgozol, és magas elvárásokat támasztasz a kutyákkal szemben, mégis a beauceron foglalja el a legkülönlegesebb helyet a szívedben. Mikor és hogyan ismerkedtél meg a fajtával, illetve mivel gyakorolta rád ezt a hatást?

Először Franciaországban, rendőröknél láttam munkában beauceront. Lenyűgözött fegyelmezettségük és tettrekészségük, az a kemény, hideg, profi fegyelem, ahogy munkájukat (kábítószer utáni csomag átvizsgálás és járőr munka) végezték. Utána sokáig szerettem volna egy ilyen kutyát, de azok a példányok, akiket itthon láttam nem azt a típust képviselték, amibe beleszerettem. Jó pár év eltelt, mire megláttam itthon egy hirdetést, hogy törzskönyv nélküli kiskutyák eladók. Elmentem, hogy egy barátomnak nézzek belőlük egy kölyköt, de elvesztem, Quaigon első látásra szerelem volt.

Azt gondolom nem túlzás azt állítani, hogy tragikus hirtelenséggel távozó  beaucernod Quajgon már életében legendává vált azok körében, akik ismerték. Karizmatikus egyéniség volt, aki sok hívett szerzett a fajtának. Ezt jelzi az is, hogy halála után terelőkupát neveztek el róla. Quajgon mit jelentett számodra?

Quaigon nagyon erős, karakteres kutya volt. Őt csak szeretni vagy gyűlölni lehetett, nem volt átmenet. Szerencsére inkább az első volt igaz azokra, akik ismerték. Sármos természete, macsó stílusa a legtöbb embert megérintette, levette őket a lábukról. Ha kellett hős védelmező volt, aki a hatalmas, támadó szürke marhával is szembe fordult és helyt állt, ha kellett ügyes, hatékony mentőkutya, szerepelt filmben és reklámokban, de legfőképpen fő helyet foglalt el az otthoni vegyes falkánkban és életünkben is, igazi „ölbe cicaként” tudta kimutatni szeretetét. Nagyon büszke vagyok eredményeire, hisz elsőként tett az országban Nemzetközi Terelő Munkavizsgát, emelt szintű mentőkutya vizsgája volt terület és romkutatásból, megnyertük vele a 2002-es Swiss Opent, a szolgálati kutyák Bajnokságát Svájcban mentőkutyás ágazatban, sikeres BH ill. IPO I-II. vizsgája volt, a hármas vizsgára készültünk, amikor váratlanul elment… De kölykeiben ugyanazt a lendületet, intelligenciát látom, ami belőle sugárzott, többen is rendelkeznek nemzetközi terelő illetve mentőkutya vizsgákkal, nem hoznak szégyent sem apjukra, sem a fajtára. Tsunami lánya, akit megtartottam az egyetlen almából, ami született tőle, folytatja ezt az utat. Mind terelő kutyaként mind mentőkutyaként jó adottságokat mutat, emellett a kiállításokon is helytállt. Idén nevelte a második almát, vele kezdtem el taposni a tenyésztés rögös útját.

Ismereteim szerint a beauceron hazájában megbecsült szolgálati és munkakutya fajta. Francia filmekben is feltűnt már itt-ott. Van-e esély arra, hogy az itthoni munka- és sportkutyázásban feltűnjön a „favorit fajták” között?

A beauceron sose lesz alkalmas klasszikus sport kutyának egy –egy kivételes egyedtől eltekintve. De az igényes hobbi kutyásnak, aki szeretné egy igényes kutyasporttal eltölteni idejét mindig is kitűnő szabadidő partnere lesz, aki egyben a család kiegyensúlyozott barátja és őrzője is lesz. A beauci szeret a lakásban henyélni a gazda lába előtt, a hasát vakartatni a gyermekekkel vagy pillangót kergetni a réten. Ugyanakkor – bár nem verekedős – saját magát és családját keményen megvédi, ha kell bárhol helytáll, a való életben.

A beauceron sokféle feladat ellátására alkalmas, mégis mit tartasz a legteshezállóbb munkának számára?

Munka kutyaként a terelő és mentőkutya sportban és éles munkában is kitűnően helyt állnak. Ha valaki ezt a fajtát választja, akkor számolnia kell azzal, hogy a meleget rosszul tűrik, így a nyári hónapokban csak mérsékelten terhelhetőek. Szeretik a mozgást, méretükhöz képest kifejezetten mozgékonyak, legtöbben imádják a frizbizést és az agilityt is. Az őrző-védő munkára való képzésük nem egyszerű, főként nem az itthoni, elsősorban német juhászkutyákhoz, másodsorban malinoisokhoz szokott segédeknek, de természetesen ez sem megoldhatatlan, csak keresni kell a megfelelő  kiképzőt hozzá. Azt tudni kell, hogy a védőösztönük általában lényegesen erősebb a zsákmányszerző ösztönüknél, ezért ezt figyelembe kell venni az alapozásnál. Kiképzésükben hasznos elem a klikker és a pozitív megerősítéssel történő rávezetés, de nagy segítség az a tulajdonságuk is, hogy alapvetően szabálytisztelő fajta. Nem bírják viszont a monotonitást, a feladatok mechanikus ismételgetését, ezért a kiképzési terv kialakítását alaposan át kell gondolni. Nem tűri túl jól a gazdaváltást, ezért sem alkalmas a klasszikus szolgálati kutya szerepre, kivéve, ha jövendő kutyavezetője magának neveli fel szolgálati célja kutyáját, ez esetben viszont olyan kiemelkedő eredmények születhetnek, mint 2002-ben Quaigon első helyezése vagy 2008-ban egy német szolgálati beauceronnak az első helyezése a járőrkutyák versenyében, szintén a Swiss Openen! Tehát elmondhatjuk, hogy bár nem kifejezetten népszerű, de hatékony és eredményes szolgálati kutya lehet, a megfelelő gazda kezében.

Sok munkakutya fajta kapcsán felmerül az eredeti funkció ellátásához szükséges belső képességek eltűnése, elvesztése. E tekintetben a beauci milyen helyzetben van?

A beauceronok szerencsések eredeti ösztönkészletük megőrzése kérdésében. Terelő képességük hazájukban és Európa más országaiban is ismert és elismert, Németországban és Hollandiában sokan keresik őket mint IPO –s, mondioringes kutyákat, és mentőkutyaként is kiemelkedő teljesítményekre képesek, ezt számtalan nemzetközi eredmény tanusítja. Emellett kiegyensúlyozott társaik gazdájuknak és családjuknak, ami nem kis teljesítmény. Ennek oka valószínűleg, hogy a mai napig nem túl népszerű a fajta, bár több típus is létezik, de egyenlőre még a komoly szélsőségektől mentes az állomány.

Nem való mindenkinek, és az, hogy várni kell az almokra ill. hogy mi tenyésztők is igyekszünk többszörösen megszűrni a leendő boci tulajdonosokat talán elég lesz ahhoz, hogy ne bukkanjanak fel beuaceronok a menhelyeken és a gazdit kereső hirdetésekben.

A munkakutyázásba fektetett temérdek munka és jelentős eredmények után a közelmúltban fogtál bele a tenyésztésbe, bár tudom rólad, hogy erre is alaposan felkészültél. Milyen céllal és „ars poetica”-val vágtál ebbe a feladatba?

Imádom ezt a fajtát szőröstől – bőröstül, és szeretnék olyan kutyákat tenyészteni, akik személyiségükkel és teljesítményükkel ugyanazt az imádatot és elismerést váltják ki környezetükből mint Quaigon. Harmonikus felépítésű, temperamentumos, minden nehézkességet nélkülöző igazi kis ördögfiókákat szeretnék látni, akik valóra váltják gazdájuk minden álmát. Bár rendelkezem egy import kannal egy barátnőmmel közös tulajdonban, aki kiemelkedő munka és küllemi értéket képvisel, de valószínűleg – ahogy eddig is – ezután is jól megfogom szűrni a fedező kanokat, nem csak vele fogok fedeztetni. Szempont a megfelelő genetikai háttér, a magabiztos természet és a bizonyított munkakészség. Nem csak a munkavizsga meglétére vagyok kíváncsi, hanem igyekszem saját szememmel meggyőződni a kiszemelt „pasi” természetéről, képességeiről. Elsőre tavaly Hollandiáig mentünk, idén Németország svájci határa volt a cél, jövőre lehet, hogy dél Franciaország lesz, 2500 km… Fontosnak tartom azt is, hogy bár sokan azt hiszik, hogy a tenyésztés egy-egy alom lehozásából jár, én távlati célokban gondolkodom. Néhány régi vonalat szeretnék összegyűjteni és újra éleszteni, persze mértékkel. Szerencsés vagyok, hivatásom a kutyákkal való foglalkozás és képzés, de azért végesek a lehetőségeim, nem akarok 20-30 kutyát, vagy még többet felhalmozni, mert bár így fel lehet gyorsítani a  tenyésztés lépéseit, de pont a közvetlen visszacsatolás, a kutyával való együttélésből fakadó élmények, információk maradnak el. További tenyészszukáim  saját almaimból szeretném majd kiválasztani, így pontosan ismerem majd minden erősségüket és gyengéjüket, ezekre alapozva tudok majd  tovább lépni az elképzelt cél felé. Kíváncsian lesem első két almom cseperedését, több kölyköm került Hollandiába és Németországba mondioringre és IPO-ra, emellett Pozsonyban nevelődik egy ifjú szolgálati kutya tanonc is, és mentőkutyának is választottak a babák közül. De nem szeretnék elfelejtkezni a családi kutyákról sem, mert az Ő életük és élményeik ill. családjuk véleménye egyaránt fontos visszajelzések számomra. Szükséges rossznak, de fontosnak tartom a kiállításokat, ezért minden tőlem származó kiskutya gazdit bátorítok arra, hogy vegyen részt néhány küllemi megmérettetésen.  De a kevés fajtabíró ill. a szubjektív, sokszor egymásnak ellentmondó bírálatok sokak kedvét elveszik az ilyen rendezvényektől, ami érthető. Számomra minden címnél többet ér a gazdák elégedettsége, a pozitív visszajelzés és az a hatás, melyet környezetükre tesznek a kennelemből származó kutyák.

Balaskó Norbert

Kutya Szövetség, 2009. szeptember