Őszinte sajnálatomra szolgált, hogy nem látogathattam el személyesen az idén 15 éves Schneider kennel otthonául szolgáló varázslatos tanyára, ám a kennel tulajdonosa Szabó Tamásné készséggel segédkezett a virtuális interjú létrejöttében, melyért ezúton is köszönet illeti.

- Volt-e olyan konkrét, vagy meghatározó élmény, aminek hatására a német juhászt választotta?

- A német juhászkutya gyermekkori álom volt. Talán 10-12 éves lehettem, mikor már megfogott a fajta külleme. Aztán jött a Kántor c. filmsorozat, amivel természetesen teljesen lenyűgözött az intelligenciája is. Ekkor minden eldőlt…

- Az elmúlt 15 év tükrében mik azok a mérföldkövek, illetve eredmények, melyekre szívesen tekint vissza?

- Számomra  a tenyésztés a mindig jobbra való törekvést jelenti. Persze eleinte sokkal inkább a  határtalan lelkesedés jellemzett  mint ez a tudatosság. Aztán a neves magyar és német tenyésztőkkel történő rendszeres  tapasztalatcsere, a szakirodalom tanulmányozása, a  külföldi és hazai kiállításokon, főtenyészszemléken való részvétel  folyamatosan „csiszolt”, és segített. Persze nem árt az sem, ha a szerencse olykor mellé szegődik. Végül a hosszú évek során összegyűjtött tapasztalatok, és elvégzett szakmai munka meghozta az eredményeket.

Ezek közül számomra legértékesebbek talán az elért tenyész- és utódcsoport helyezések, győzelmek, melyek az egységesség fokmérőjeként, a rengeteg munka gyümölcseként és összességében annak visszaigazolásaként értékelek, hogy jó úton haladok.

Sokan úgy vélekednek, hogy a tenyésztésben a „nagy számok törvénye” is sokat nyom a latban. Én azt vallom, hogy a sok nem mindig jobb, csak több.

Éppen ezért számomra alapvető fontosságú, hogy tenyésztésbe bevont kutyáim az elit állományhoz tartozzanak. Ez azt jelenti, hogy „a” minősítéssel elismert könyök- és csípőizülettel rendelkezzenek, képezhető, jó ösztönadottságú, egészséges, kiegyensúlyozott, munkavizsgás, körungos kutyák legyenek, akikkel kiállításokon is eredményesen tudok szerepelni.

- Egy olyan régóta szervezetten és szabályozottan zajló fajtatenyésztés, mint a német juhászkutyáé, hogyan eredményezhette mégis azt a látványos szétválást a fajtán belül, mely a küllem és munka vonalakat jellemzi?

- Azt gondolom, hogy a fajtán belüli tapasztalható szétválást a két irányvonal egymástól eltávolodó szelekciós elvárásai okozhatták. A német juhászkutyás társadalom egyik része inkább  a belső adottságokat,  a munkateljesítményt  tartotta fontosnak, a másik pedig a küllemi jegyeket helyezte előtérbe. Ahogy az elvárások egyre magasabbak mindkét  irányzatban, úgy távolodnak egymástól tovább a típusok..

- A német juhászkutya – legalábbis a „küllem vonalak” mindig megkapják, hogy nem alkalmasak munkára, pedig lehet, hogy bizonyos esetekben az átlagember számára sokkal  könnyebben kezelhetőek, mint a „munkavonalúak”. Nyugtasson meg, hogy a küllemkutyákkal is lehet, sőt érdemes kiképzésre járni.

- Félreértések tisztázása végett: a német juhászkutyák tenyésztésbe vételéhez tenyészminősítést kell szerezni. Ehhez engedelmes, őrző-védő és nyomkövető képességeiről egyaránt tanúbizonyságot kell tenni, állóképességét pedig 20 km futással kell bizonyítani.

Tehát ha valaki ezt a fajtát tenyészti – függetlenül attól, hogy a küllemkiállítások, vagy a munkaversenyek felé orientálódik -, akkor nemcsak lehet, de kell is kiképzésre járnia kutyájával. Ez a közös program jót tesz a gazdinak és a kutyának is, erősíti kettejük kapcsolatát, ezáltal sok örömet szereznek egymásnak. Természetesen a tenyészteni nem szándékozó német juhászkutya tulajdonosoknak is ajánlott a kutyaiskola látogatása. Én úgy gondolom csak az a válassza magának, akinek van erre ideje, mert ennek a fajtának nagyon nagy igénye van  a foglalkozásra.

- A közelmúltban, Angliában nagy port kavart egy dokumentumfilm, mely „extrém” fajták tenyésztésének anomáliáit ostorozta. Ennek hatására több fajta standard-ját is módosításra kényszerítették. Bár a német juhászkutya nem tartozik a szélsőségesen extrém fajták közé, de hátvonala és hátsó szögelése régóta vita tárgya… (sokan teljesen egészségtelennek tartják ezt az anatómiát) Most, hogy az állatvédelem ennyi területen csatát nyer, a fajtát nem „fenyegetik” e tekintetben változtatások?

- Szerintem a német juhászkutya  a legobban ellenőrzött  fajta a világon. Az anyaország bírói a világ minden pontján segítik a szakmai munkát, bírálják a fajtát, irányítják a tenyésztést. Nagyon ügyelnek arra hogy a standardot betartsák Amerikától Ázsiáig, a nem megfelelő egyedeket pedig kizárják a tenyésztésből.

Én úgy gondolom megfelelő anatómiájú német juhászkutya mozgása harmonikus, könnyed és térölelő. Ha egészségtelen lenne a fajta anatómiája  az hamar kiderülne a tenyészalkalmassági vizsgán, ahol – mint már korábban említettem – a kutyáknak komoly fizikai állóképességről is tanúbizonyságot kell tennie, ezért szerintem nem fenyegeti   változás a fajtát ebben tekintetben.

- A köznyelv „ónémet juhásznak” nevezi a hosszú szőrű német juhászkutyákat. Sosem volt olyan törekvés, hogy önálló fajtaként tenyésszék ezeket az egyedeket, mint pl. a svájci juhász esetében?

- A standard  a hosszú szőrű német juhászkutyák tenyésztésbevételét nem támogatja, mégis folyamatos ellenőrzés mellett is születnek hosszú szőrű kölykök.

Ezeknek az egyedeknek hazánkban és szerte a világon is egyre több szimpatizánsa akad. Hallottam az anyaországból elindult olyan törekvésről, hogy önálló fajtaként tenyésszék őket. Azt tudom, hogy például Lengyelországban már klubbot is alapítottak és kiállításokat is rendeznek  hosszú szőrű német juhászkutyáknak. Mindez szerintem azt fogja eredményezni, hogy  az anyaországnak előbb-utóbb konkrét választ kell adnia erre a kérdésre.

- A kiállításokon járva, szinte egyedülálló sajátosság a német juhászkutyák kettős felvezetésének gyakorlata. Ez hogyan alakult ki?

- A német juhászkutya fajtakiállításon nagyon fontos szerepet kap a kutya mind állásban, mind mozgásban történő bemutatása. A német juhászkutya számára az egyik legfontosabb kapcsolatot a gazda kell hogy jelentse. Ha nem látja, folyamatosan keresi és figyeli. Ezt az adottságát használják ki  ahhoz, hogy a kutya a körben a legszebb képet mutathassa. A ringen kívül álló gazdát fürkésző kutya hegyezi a fülét, kiemeli magát és elegánsan figyel. Ha pedig mozgásról van szó, akkor erőteljesen, lendületesen fut mert viszi a szíve, ragaszkodása a gazda után.

- Olyan sok szó esett már a német juhászkutyák sokoldalúságáról, mely szinte utolérhetetlen, de vajon terelő kutyaként is megállná a helyét, illetve miért látni kevesebbet belőlük ilyen területen?

- A német juhászkutyák a mai napig rendelkeznek a tereléshez szükséges képességekkel. Az anyaországban minden évben komoly megmérettetéseket, versenyeket rendeznek számukra ezen a területen is. Magyarországon nem nagy számban lehet velük találkozni terelőkutya versenyeken, mert szerintem erre a feladatra itthon inkább más fajtákat használnak, de azért nálunk is vannak lelkes gazdák, akik rendszeres látogatói az effajta rendezvényeknek német juhászkutyájukkal, ezzel is bizonyítva a fajta sokoldalúságát.

Balaskó Norbert

Kutya Szövetség, 2009. október