„Sok nagy fehér kutya van a világon. A kuvasz lehetséges kitörési pontja az esze.”

E havi fajtánk a kuvasz, izgalmas összehasonlításra ad lehetőséget. Míg előző beszélgetőpartnerem, Fekete György a kuvasz eredeti környezetébe való visszahelyezésétől, az ősi tartásmódtól várja a belső tulajdonságok felerősödését és megőrzésük lehetőségét, addig Pischoff Ferenc – akivel a kuvasz nevelésének, kiképzésének témáját járjuk körbe – a korral való haladást, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást tartja követendőnek a fajta jövője szempontjából. Két tapasztalt kuvaszos, két hiteles szakember, két logikus érvrendszer. Azt, hogy kinek van igaza nem tisztünk eldönteni, hisz az idő úgyis megválaszolja, ráadásul a két elképzelés nem zárja ki egymást. Egy bizonyos, mindkettejük a kuvasz elkötelezett szerelmese és a maguk módján mindketten aktív szerepet vállalnak a fajta megmentése, javítása és népszerűsítése érdekében.


- Kezdjük talán azzal, hogy mit kell Önről tudnia azoknak, akik esetleg nem ismernék?

- A Hungária Kuvasz Klub vezetőségének titkára vagyok, ezen belül szakterületem az oktatás és nevelés, valamint tenyészszemléken a képességvizsgálat elvégzése. Emellett FCI Őrző-Védő teljesítménybíró és munkabírói testületi tag vagyok. Ez utóbbi területtel azért kezdtem behatóan foglalkozni, hogy szakmailag minél felkészültebben tudjak dolgozni a kuvaszért. Örömmel tölt el, hogy a bírói testület oklevéllel ismerte el munkámat és ennél is nagyobb öröm, hogy „kuvaszos” létemre a szolgálati és munkakutyások is elfogadnak.

Kuvaszt 74’ óta tartok és körülbelül 15-20 éve már annak, hogy kutyaiskolát vezetek kifejezetten magyar fajták számára. Az iskola elindítását az az általános tapasztalat ihlette – és ezt a hozzám járó emberek is megerősíthetik – hogy a magyar fajtákat a hagyományos iskolák legtöbbjéből szinte kinézték, arról nem beszélve, hogy az akkor általában uralkodó poroszos módszerek abszolút nem feküdtek nekik.

Egy magyar pásztorkutya jelleme teljesen más, ennek megfelelően másképpen kell velük foglalkozni, melyhez bizony több tapasztalat, több szakértelem kell. Már több mint 32 éve foglalkozom e területtel, de még én is tudok másoktól tanulni, amit egyáltalán nem szégyellek.

- Akkor beszéljünk konkrétan a kuvaszról! Hová pozícionálható az itthon általában jellemző nagytestű nyájőrző pásztorkutyák csoportján belül képezhetőség szempontjából?

- Megítélésem szerint a kuvasz a hasonló nyájőrző pásztorfajták közül kimagaslóan jó képességű e tekintetben. Megfelelő kézben könnyen kezelhető, rendkívül intelligens és nagyon jó sportkutya adottságokkal rendelkezik. Jelleme azért csodálatos, mert mindig társa volt az embernek és kimagasló kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik.

- Az imént a kuvaszt kiváló sportkutyaként jellemezte. Félek, hogy erre sokan kétkedve kapják majd fel a fejüket.

- Igen, ez gyakran előfordul, de én erre mindig azt mondom, hogy a kuvasz munkavégzésre tenyésztett fajta. Mégis az emberekbe valahogy „bele lett nevelve”, hogy a kuvaszt nem kell tanítani, és különben is, amit tudnia kell, azt tanítás nélkül is tudja, de ez így tévedés. Sok mindent magától is tud, de tanítás nélkül, csak egy zárt élettérben tudja megállni a helyét. A kuvasz szinte mindent megtanul, amit gazdája képes megtanítani neki. Ha valamit mégsem sikerül, az kizárólag a gazda hibája, vagy hiányossága.

Ahhoz azonban, hogy egy magasabb szintű munkát ki lehessen hozni a kuvaszból, együtt kell élni a kutyával, lelkileg rá kell hangolódni a fajtára. Ez a lelki kapcsolat, a folyamatos és állandóan megerősített kapcsolattartás éppoly elengedhetetlen, mint a falkavezérség kivívásának és megtartásának kérdése. Kuvasz tartására nem minden ember alkalmas. A kuvasznak kiegyensúlyozott, megbízható, stabil jellemű, igazságos gazda kell, aki rendelkezik egy bizonyos belső kisugárzással. Akit tényleg szeret a kuvasza, az valóban megérdemli.

Engem – de másokat is – a mai napig megdöbbent az is, hogy a kuvasz mennyire intelligens. Legutóbb például a Gödöllői Szent István Egyetem etológiai kísérleteiben tettem próbára kutyáimat, ahol a problémamegoldó feladatokban szerepeltek briliánsan. De említhetnék olyan kuvaszokat is, aki azt sem tudták mi fán terem az őrző-védő munka, mégis az első próbálkozásra kőkeményen fogták a feléjük lendített csibészkart a gazdájuk megtámadását imitáló szituációban. Nem téptek, nem marcangoltak, nem váltottak fogást. Egyszerűen érezték, hogy mit kell tenniük.

Sokan azt is nehezen képzelik, hogy a kuvasz milyen sokoldalú. Magam és ismerőseim is tapasztalták, hogy a kuvasz nagyszerűen tud terelni is. Egy barátom egyszer szóba elegyedett egy alföldi juhásszal, aki három kuvasszal őrizte, sőt terelte a nyáját. A derék pásztor teljesen meg volt döbbenve barátom megrökönyödése láttán, hiszen elmondása szerint már a nagyapja is kizárólag kuvaszokkal dolgozott a juhok mellett. Ma már több terelő-ösztönpróbás kuvaszunk is van.

- Melyik módszer a legalkalmasabb a kuvasz neveléséhez, kiképzéséhez?

- Aki bármilyen kutyakiképzési módszerre kategorikusan ki meri jelenteni, hogy kizárólag rossz, vagy jó, az valószínűleg nagyon nem ért a kutyakiképzéshez, ilyen ugyanis nem létezik. Tuti módszer nincs! Először is nagyon kell ismerni saját kutyánkat, hogy jelleméhez legjobban passzoló tematikát dolgozzunk ki, másrészt szintén tudni kell szakértelemmel alkalmazni a különféle módszereket.

Több mint három évtizedes tapasztalattal a hátam mögött azt tudom mondani, hogy a kuvasz eredményes kiképzéséhez egymással párhuzamosan több módszert kell egyszerre alkalmazni, sokszor még egyetlen feladat tanítása során is.

Minden ismert és működő módszert igénybe lehet venni. Én például évek óta kiváló eredménnyel, használom a klikkert, mellyel  – ha megfelelően csinálják – nagyon látványos haladást lehet elérni.

Emellett nagyon fontos a gazda mentalitása a kiképzés során. Minden gyakorlatot kedvvel és örömmel kell csinálni és úgy beállítani a szituációt, mintha a kuvasz tanítana bennünket. Semmiképpen sem szabad beletaposni önérzetébe azzal, hogy durván, igazságtalanul, erőszakosan, vagy monoton stílusban gyakorlunk vele. Ezt a kuvasz nem viseli el és oly mértékben csalódik gazdájában, hogy az a kapcsolatuk rovására is mehet. Volt például az ismeretségi körünkben egy kan, akivel gazdái kölyök korától kezdve „harcoltak”, mert valahol azt hallották, hogy a kuvasz egy „vadállat” és elejét akarták venni a későbbi problémáknak. A vicc az, hogy pont ezzel okoztak zűrt, mivel a lépten-nyomon történő megalázások ellen a kutya idővel fellázadt. Végül egy idős házaspárhoz került, akik becsülték, tisztelték és soha semmiféle problémájuk nem is volt vele.

- Egyes vélemények szerint a kuvasz sokat „puhult” az utóbbi időben. Ön hogyan értékeli a fajtában lezajlódó változásokat?

- Tapasztalatom szerint, valóban történtek mentális változások a kuvaszállományban, de én ezeket nem feltétlenül értékelem negatívumként. Megfigyelésem szerint ugyanis az agresszivitás valóban tompult, de ezzel együtt kifejezetten jó irányba fejlődött. A mai kuvaszra jellemző, hogy ha helyzet van, képes felpörögni és odatenni magát, de ugyanilyen rugalmasan képes visszaállni egy nyugodt viselkedésre. Ezek között az idegfolyamatok között nemcsak stabilan tud váltani, de teljesen biztosan különbséget tud tenni az eltérő szituációk között.

Én mindig azt mondom, hogy sok nagy, fehér kutyafajta létezik a világon, ezért a kuvasz egyik legfontosabb kitörési pontja az esze lehet. Persze a megfelelő küllem fontossága mellett sem mehetünk el szó nélkül, de ez sosem lehet egyedüli célja a kuvasztenyésztésnek.

Úgy gondolom, hogy a mai világ már túllépett az archaikus életformákon, ezért nekünk is tudnunk kell alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hiszen az idő kerekét, a fejlődést és a környezeti változásokat úgysem tudjuk visszafordítani. Mindebben óriási felelőssége van a tenyésztőknek, hiszen ők határozzák meg, hogy milyen irányban halad a fajta. Meglátásom szerint a kuvasz genetikája kimagasló. Megfelelő szocializációval, neveléssel szinte bármelyik egyedből fantasztikus teljesítményeket lehetne kihozni, erre temperamentuma, munkakedve ad lehetőséget.

Örvendetes, hogy a Klubon belül egyetértés van a tekintetben, hogy a kuvasz ne veszítse el eredeti őrző jellegét, de emellett legyen szocializált, jól nevelt is. Remélem ezzel sikerül áthidalnunk azt a problémát is, mely az utóbbi időben a keresleti oldalt jellemzi. Nevezetesen, hogy a fajta iránt érdeklődők sokszor két szélsőséges és ellentétes elképzelés alapján szeretnének kuvaszt: az egyik csoport hiper agresszív, harapós házőrzőt szeretne, míg a másik egy nagy fehér, bamba ölebet. Ezek közül egyik sem lehet a kuvasztenyésztés jövője.

Én például saját gyakorlatomban a kezdetektől az egyes életkorokhoz igazodó, szinte mindenre kiterjedő szoktatási és szocializációs szisztéma szerint neveltem a nálam született kölyökkutyákat. Eddigi tapasztalataim szerint ezek a kölykök egytől-egyig kiegyensúlyozott, stabil idegrendszerű, ugyanakkor gazdacentrikus és kiválóan motiválható kutyává váltak.

A kuvaszállomány – küllembírálatokon gyakran rejtve maradó – idegrendszeri, viselkedési sajátosságait segíti feltérképezni az általam kidolgozott képességvizsgálat, mely a különböző szituációban adott válaszreakciók értékelése alapján képet kaphatunk az adott kutya belső tulajdonságairól is.

- A nagy közönségsikert arató Magyar Pásztorkutyás Bemutatócsoport előadásai is ennek a haladó gondolkodásnak a szellemiségét közvetítik?

- Részben igen. A csoportban puli, pumi, mudi és komondor mellett kuvaszaimmal szoktunk fellépni. Mindig igyekszünk szórakoztató és tartalmas műsorral készülni a közönség számára, amelyben kutyáink kiválóan megmutathatják, hogy igenis büszkék lehetünk saját fajtáinkra. Volt olyan néző, aki a műsor után odajött és azt mondta, hogy visszaadtuk a hitét a magyar fajtákba.

Nem szabad azonban azt a hibát elkövetni, mint sokan, akik összemossák a nevelés és kiképzés fogalmát a munkakutyázással. Tudnunk kell, hogy a kuvasz a mai modern, formailag végletekig kiélezett, eredményorientált versenysportra nem feltétlenül alkalmas. Ez elmondható bármelyik más pásztorfajtánkról is. Ennek érdekében hívtuk életre a „Magyar Pásztorkutya Munkaversenyt”, ahol a máshol lenézett magyar fajták képviselői saját adottságaikat figyelembe vevő, számukra megfelelőbb rendszerben versenyezhetnek.

Én a kuvasz kiképzésről egyébként úgy vélekedem: habár nem mindenkiből  lesz olimpikon, az nyugodtan elvárható, hogy mindenki tudjon úszni… Ezalatt azt értem, hogy nem feltétlenül szükséges élvonalbeli versenyzésre törekednünk kutyánkkal, de az mindenképpen elvárható, hogy kuvaszunk kultúráltan tudjon viselkedni. Ez lehet a kitörési pont a népszerűség felé.

Balaskó Norbert

Kutya Szövetség, 2007. augusztus