Szeptember 13-án Debrecenben orosz fekete terrieres baráti találkozónak adott helyet a Kiss Erdő csárda. Gyönyörű környezetben, kellemes hangulatban telt el a nap, még a kezdeti viharos szél sem vette el a megjelent 15 fekete terrier és 54 ember kedvét az engedelmes és őrző-védő munkától.

A találkozó ötlete még az év elején fogalmazódott meg bennem, a fajta hazai honosítása 25. évfordulójának apropója nyomán, amelyet idén ünnepelünk. Szerettem volna egy kluboktól, egyesületektől független találkozót, ahol a baráti beszélgetések mellett a fekete terrier nagyszerűségéről szólhat a nap.  Azt hiszem, sikerült megvalósítani az eredeti elképzelést, de ehhez a sikerhez sokak segítségére volt szükség, amiért itt is köszönetemet fejezem ki.

A programot Bíró Anikó (az A-Te Kutyasulid vezetője) alap engedelmes kiképzése nyitotta, a kutyákkal való együttes munka örömére. Már önmagában is gyönyörű és szívet melengető látvány volt ennyi „fekete medvét” együtt látni! A munkában pedig várakozáson felül teljesítettek, mert senki nem számított rá, hogy az egymásnak teljesen idegen kutyák ilyen szépen, szinte egy megrendezett bemutató benyomását keltve fognak együtt dolgozni. A kiképzés olyan feladatokból állt, amelyek különösen fontosak egy testőr típusú, nagytestű kutyával való problémamentes együttélés során. Az alapvető parancsszavak (ül, fekszik, áll, lábnál követés és irány- és sebesség váltások, behívás) gyakorlása mellett figyelmet fordítottunk a közömbösítésre, például a nyugodtan fekvő kutyák közötti szlalomozással. Kedves színfoltja volt a foglalkozásnak, amikor kiképzőnk fehér pumija, Bodza, szintén a közömbösítés gyakorlására, fel-le sétált a feketék között, mint egy kis őrmester. A képzettségben és korban igencsak különböző (a legfiatalabb résztvevő az 5 és fél hónapos Günter, a legidősebb a 8 éves Igor volt) kutyák minden probléma nélkül teljesítették a feladatokat.

A délelőtt folyamán végeztük el a jelen lévő kutyák karakter tesztelését. Az orosz-fekete terrierek jelleme igen összetett és finoman árnyalt. Egyfelől nyugodt, békés, kiegyensúlyozott kutyák, ugyanakkor ha a helyzet úgy kívánja, magabiztos, robbanékony, lehengerlő erejű, rettenthetetlen testőrök is egyben.

Magát a tesztet „házi recept” alapján állítottuk össze, a korábban említett – a fajtára jellemző és elvárt – tulajdonságok meglétének ill. hiányának felmérése céljából. A feladatok, helyzetek között szerepelt:

-         az idegen anyagokon való áthaladás - raklapokból készítettünk pallót és folyosót, zörgő flakonokat akasztottunk fel sorba, Ezeken magabiztosan, lehetőleg egyedül, a fiatal kutyáknak a gazdával együtt kellett áthaladni.

-         ismeretlen emberekkel, tárgyakkal szembeni viselkedés- a felvezetőnek kezet kellett fognia a pórázon tartott kutyája mellett megjelenő idegen emberrel, aki a bemutatkozás során egy könyvet ejtett le. A fajtával szemben ilyenkor nem várhatjuk el a teljes közömbösséget, ám a támadó reakció sem kívánatos. Egyszerű, mégis hatékony módszereink az esetleges bizonytalanság, félelem kimutatására az eb útjába kerülő, váratlanul kinyíló nagy esernyő, a szélben zörgő, bokorra akasztott zacskók, valamint a földről felemelkedő bábu látványa voltak. Fontos, hogy egy örző-védő fajta ne mutasson félelmet ilyen helyzetekben. Minden résztvevő kutya jól vette ezeket az akadályokat és érdeklődve szaglászták meg az ismeretlen tárgyakat.

-         váratlan hangokkal, zörejekkel szembeni közömbösség vizsgálata- Erre a célra legegyszerűbben előállítható zajforrás a fémdobozba tett aprópénzek rázása, de ennél komolyabb feladatnak is meg kellett felelniük az ebeknek. A teszt részét képezte ugyanis egy 9 mm-es Berettából leadott többszöri lövéspróba (minden fekete rezzeléstelenül, közömbösen reagált)

-         örző-védő ösztönök meglétének felmérése – a fajta tulajdonságaiból kiindulva, talán mindannyian ezt a részét vártuk legjobban a tesztnek. Különösen azok, akik még soha nem vettek részt örző-védő kiképzésen. A feladat természetesen a félelem nélküli, lehetőleg támadó fellépés a csibésszel szemben a körhergelésen, majd a fogáskészség egyéni vizsgálata is megtörtént, a képzettség fokának megfelelően kar, „hurka” vagy bőr felajánlásával.

A tesztet szintén Bíró Anikó, valamint a debreceni Trainer KKI kiképzésvezetője, Dombi István bonyolította le és bírálta el. Mindkettőjük elégedett volt a kutyáinkkal; Ancsa nem tudta – bár, lehet, hogy nem is akarta – leplezni elragadtatását az oroszok higgadtságát, kitűnő jellemét látva. Kiemelte és példaértékűnek tartotta Tóth Laci és Lara munkáját. Lara BH (kísérőkutya) vizsgával  rendelkezik és messziről sugárzik róluk az összeszokottság, ami a pontosan kivitelezett munkájukon is meglátszott.

Pisti véleménye is az volt, hogy kivétel nélkül „jó kutyákkal” találkoztunk és hangsúlyozta az őrző-védő foglalkozások fontosságát; arra buzdítva a gazdákat, hogy ne hagyják parlagon heverni kedvenceik kitűnő ösztönös adottságait.

Az eredményről mindenki oklevelet és értékelő lapot kapott.

OFT találkozó természetesen nem múlhat el nyírás, kozmetika nélkül, ezért ebéd után, körbeálltuk Angie-t, aki a kiváncsi közönség előtt került „új bundiba” Tóth Olga keze nyomán. Groomerünk folyamatosan kommentálta saját munkáját, elmagyarázta, mit-miért tesz és trükköket, fogásokat osztott meg a jelen lévő érdeklődőkkel. Aki évekre visszamenőleg figyelemmel kíséri az OFT kozmetikáját, az tudja, hogy ebben is folyamatos a változás, a fejlődés. Olga a legutóbbi trend jellemző vonalait mutatta be; azt a fazont, amelyet a legrangosabb kiállításokon is láthatunk a klasszis kutyákon és ami a leginkább kiemeli, hangsúlyozza a fekete terrier erőteljes, mégis elegáns szépségét. Tény, hogy ez a nap nem elsősorban a kutyák külleméről szólt, de a szeretett fajtánk esetében mindenképpen fontos a kozmetikáról beszélni, hiszen a mindennapos higiénián, egészséges külsőn túl a kiállításra nem járó OFT-nek is célszerűbb a fajtájának megfelelő fazont hordania.

A délután tartogatott még egy ajándékot számunkra. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy az aranykoszorús mesterkiképző, Such Ferenc érkezett köreinkbe. Feri átszelte az egész országot, hogy foglalkozhasson a kutyáinkkal, és közelebbről gyűjtsön tapasztalatokat a fajtáról. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy hatalmas élmény volt látni, milyen szakértelemmel, odafigyeléssel és egyénre szabottan dolgozik minden egyes kutyával. Ő is megerősített bennünket abban a hitünkben, hogy az OFT képzése nem vehető egy kalap alá más fajtákéval, hiszen az orosz-fekete terrier nagytestű, későn érő fajta. Feri kihangsúlyozta, hogy nem mindig a legbátrabb kutyával a legjobb együtt élni a hétköznapokban, ezért a kiképzése során el kell döntenünk, mi a célunk az adott egyeddel. A kezdő, illetve segédet még soha nem látott feketék tulajdonosait is bíztatta, hogy képezzék tovább a kutyájukat, mert érdemes, hiszen az összes kutya jó fogáskészséget mutatott sőt még a délután folyamán kilátogató 3 hónapos kis Arwen is rendkívül érdeklődő volt. Hálásak vagyunk a hasznos tanácsaiért, előadásáért, bemutatójáért. Nagyon sokat tanultunk és jövőre is várunk, Feri!

Köszönettel tartozom két lelkes fotósunk, Kapuváry Edina és Németi Attila munkájáért, illetve a Net Vet Kft. két fiatal orvosának – Nagy Otíliának és Török Viktornak – az állatorvosi felügyeletért.

A visszajelzések alapján mindenki, aki ellátogatott a találkozóra, kellemes, egyben tartalmas napot tudhatott maga mögött. Úgy gondolom, hogy fontos lenne minden évben hasonló találkozókat rendeznünk. Nemcsak, mint öncélú rivalizálástól mentes, baráti hangulatú kutyás összejövetelt, hanem olyan szakmai rendezvényt, melyen időről-időre pontos felmérést tudnánk készíteni az állomány karakteréről, jelleméről, munkakészségéről is. Első olvasatra hasonló lehet a cél, mégse keverjük össze ezeket a rendezvényeket a fajtagondozó szervezet hivatalos tenyészszemléivel, ahol a tenyészkutyának szintén meg kell felelnie lövéspróbán és körhergelésen, bár karakterteszt egyelőre nincs.

Számunkra az információszerzés volt az elsődleges cél, a fajta, és azon belül az egyes egyedek viselkedésének tesztelése, nem pedig a tenyészalkalmasság. Szeretném, ha debrecenihez hasonló találkozókon egyre nagyobb számban venne részt a kedvencként tartott feketék minden korosztálya, tehát nem a tenyésztés központú szemlélet lenne az uralkodó, hanem a tartással, képzéssel kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok  átadása egymásnak; illetve a már meglévő állomány tulajdonságainak felmérése, amiből azután nyilván a tenyésztők is levonhatják a megfelelő konklúziókat.

Persze Rómát sem egy nap alatt építették, de bízom benne, hogy szeptember 13-án valami elkezdődött…

Ullaga Andrea – Uriel Szíve Kennel

(Balaskó Norbert közreműködésével)

Kutya Szövetség, 2008. november